Az óvodáskor a gyerekeknél a testi fejlődés időszaka. A Libikókában a Waldorf pedagógia és a pszichológia alapelvei szerint dolgozunk. A csoportok vegyes életkorúak. A családi napköziben napi rendszerességgel visszatérő tevékenységek ismétlődnek: gyapjúkép-készítés, festés, rajzolás, kenyérsütés, túra. A gyerekek ebben a korban még érzékszerveiken keresztül, utánzással tanulnak és ehhez megfelelő követendő mintákat kell látniuk és átélniük maguk körül. Fontos az anyagokban megjelenő minőség is, éppen ezért a gyerekek játékai, az őket körülvevő tárgyak és munkaeszközök is természetes alapanyagokból készülnek.

Az étkezések – a reggeli kivételével – közösen történnek, amely nem csak azt jelenti, hogy közösen fogyasztjuk el az ételt, hanem a közösen is készülünk azokra fel:

• az előkészületekben való segítségnyújtásban (zöldség pucolás, tésztagyúrás),
• a terítésben való segítségnyújtásban (naponként segítők megnevezése) részt vesznek a gyerekek is.

A közös étkezés meghitt hangulatának kialakítását  egy közös dal és egy rövid asztali áldás segíti.

A játéktevékenységben hangsúlyos a kinti és a benti játékok valamint az irányított és szabad játékok aránya, végig szem előtt tartva az életkornak megfelelő játék feltételeinek megteremtését. Fontos megemlíteni az arra való törekvést, hogy a játékok természetes alapanyagúak legyenek és jellegűknél fogva a kreativitást és a fantáziát szólítsák meg és fejlesszék a  kisgyermekben. Nagyobb jelentősége van érdekes, szép kialakítású botoknak, terméseknek, mint a részleteiben nagyon kidolgozott műanyagból vagy alumíniumból kialakított kisautóknak. Érdekesebb az anyag, mint az abból már készre készített játék).

A szabad játék ideje alatt az felnőttek varrnak, kézimunkáznak, elkészítik a tízórait, ebédet főznek. A gyerekek segítenek, „úgy mint otthon”. Hisz a jó példa ragadós.

A művészeti tevékenységek heti rendszerességgel felajánlott alkotó, kézműves tevékenységeket jelentik:

hétfőn gyapjúkép készítés,

kedden viaszgyurmázás,

szerdán festés,

csütörtökön kenyérsütés,

pénteken barkácsolás.

A felsorolásban látszik, hogy nem témakörökhöz kapcsolódóan (pl. matematika, környezet stb.) szerveződnek a foglalkozások, hanem tevékenységekhez. Az elgondolás waldorf pedagógiai alapokon nyugszik.

A tevékenységekben a hetente visszatérő rendszeresség a fontos. A napokat jellemző tevékenységek, mint ritmus egész éven át megmarad. A visszatérés, az átlátható ritmus biztonságot ad és lehetőséget teremt, hogy minden gyerek életkorának, egyéni fejlődési ritmusának megfelelően hangolódjon rá a munkára.

Hangsúlyos az alapanyagok jellege, mind természetes növényi és állati alapanyagból készült eszközök.

Ritmikus jelleg mutatkozik meg egy-egy tevékenység felépítésében is. Példaként gyapjúkép készítés lépései: gyapjú színek szerinti válogatása (ismerkedés), gyapjúkép készítés (felhasználás), gyapjú fonalból egyszerűbb fonási technikák (feldolgozás), szövőkereten szövés (alkotói munka).

A reggeli körben megjelenő versek dalok, mondókák a magyar kultúrából építkeznek. A válogatásban az életkor, a nemek szerinti arányos elosztás játszik fontos szerepet. Évszakokhoz, alkalmakhoz, ünnepekhez kapcsolódik még a válogatás. A ritmikus építkezés szempontjai: az ismert versekhez belép egy-egy új vers, így veszik át a belépő versek a már jól begyakorolt, megtanult versek helyét.

Ritmikus játékosság lehet az előadásmódban is: rövidebb, hosszabb versek váltakozása, hangosabban-halkabban mondjuk, csak mondjuk, csak mutatjuk, próza és dallam arányos elosztása.

Két fontos gondolata a reggeli kör alakításában:

• utánzás alapján és nem felszólításra tanul a gyerek
• nem előadásra tanulunk verseket, hanem örömünkre.

Alvásra, pihenésre a gyermeki idegrendszernek nagy szüksége van. Az egyéni igény szerinti pihenőidő megteremtése hangsúlyos feladata a nevelőnek talán az egyik legnehezebb is, éppen a különböző fejlődési igényekből adódóan. A feladat megvalósításában segít az előzetes tájékozódás a szülőtől a gyermek igényére vonatkozóan, a terem alvó kuckóinak kialakítása (távol essen a kisebb gyerek alvóhelye a nagyobbak pihenősarkától), átgondolt tevékenység felajánlás a nagyobbaknak pihenőidőre pl. könyv-lapozgatás, segítségnyújtás a konyhában.

Valamennyi felsorolt tevékenység szervezésében fontos szempont, segítséget adó eszköz:

• a nevelő tevékenysége, munkavégzése példaértékű legyen, utánzásra méltó (nem profizmusról van szó, hanem a kedvvel, átgondoltsággal végzett munkáról)
• a tevékenységek között a finom átmenetek biztosítása viták elkerülése végett (a gyerekek nehezen szállnak ki a jól megtalált játéktevékenységből)
• a tevékenységek közötti átmenetet szertartás segítheti meg (visszatérő kedves dallam, gyertyagyújtás, csengőhang)