A táborok időpontjai a következők: június 27.-augusztus 1., július 4.-július 8., július 25.-július 29., augusztus 1. – augusztus 5.

A foglalkozások reggel fél 9-kor kezdődnek és délután fél 3-ig tartanak. Várjuk az érdeklődő családok jelentkezését!

Napirend:

8.00.-8.30.:

• érkezés,
• folyamatos reggelizés – felajánlással (gyümölcs, zöldség, köles golyó)
• bekapcsolódás a szabad játékba

8.00.-9.15.:

• szabad játék belső térben
• művészeti tevékenységek előkészítése – bekapcsolódás felajánlással

9.15.-9.30. :

• rendrakás együtt

9.30.-9.50.:

• reggeli kör: versek, dalok, mese, bábozás, ritmikus játékok

9.50.-10.00.:

• kézmosás
• terítés

10.00.-10.30.:

• tízórai (ha az idő engedi, kint)

10.30.-12.00.:

• szabad játék az udvaron, kerti munka vagy séta

12.00.-12.45.:

• kézmosás
• terítés
• ebéd

12.45.-13.00.:

• mosakodás
• készülődés az alváshoz, vagy pihenéshez

13.00.-14.00.:

• mese és pihenés

14-től: szabad játék, lehetőleg az udvaron

Az étkezések – a reggeli kivételével – közösen történnek, amely nem csak azt jelenti, hogy közösen fogyasztjuk el az ételt, hanem a közösen is készülünk azokra fel:

• az előkészületekben való segítségnyújtásban (zöldség pucolás, tésztagyúrás),
• a terítésben való segítségnyújtásban (naponként segítők megnevezése) részt vesznek a gyerekek is.

A közös étkezés meghitt hangulatának kialakítását  egy közös dal és egy rövid asztali áldás segíti.

A játéktevékenységben hangsúlyos a kinti és a benti játékok valamint az irányított és szabad játékok aránya, végig szem előtt tartva az életkornak megfelelő játék feltételeinek megteremtését. Fontos megemlíteni az arra való törekvést, hogy a játékok természetes alapanyagúak legyenek és jellegűknél fogva a kreativitást és a fantáziát szólítsák meg és fejlesszék a  kisgyermekben. Nagyobb jelentősége van érdekes, szép kialakítású botoknak, terméseknek, mint a részleteiben nagyon kidolgozott műanyagból vagy alumíniumból kialakított kisautóknak. Érdekesebb az anyag, mint az abból már készre készített játék).

A szabad játék ideje alatt az felnőttek varrnak, kézimunkáznak, elkészítik a tízórait, ebédet főznek. A gyerekek segítenek, „úgy mint otthon”. Hisz a jó példa ragadós.

A művészeti tevékenységek heti rendszerességgel felajánlott alkotó, kézműves tevékenységeket jelentik:

hétfőn gyapjúkép készítés,

kedden viaszgyurmázás,

szerdán festés,

csütörtökön kenyérsütés,

pénteken barkácsolás.

A felsorolásban látszik, hogy nem témakörökhöz kapcsolódóan (pl. matematika, környezet stb.) szerveződnek a foglalkozások, hanem tevékenységekhez. Az elgondolás waldorf pedagógiai alapokon nyugszik.

A tevékenységekben a hetente visszatérő rendszeresség a fontos. A napokat jellemző tevékenységek, mint ritmus egész éven át megmarad. A visszatérés, az átlátható ritmus biztonságot ad és lehetőséget teremt, hogy minden gyerek életkorának, egyéni fejlődési ritmusának megfelelően hangolódjon rá a munkára.

Hangsúlyos az alapanyagok jellege, mind természetes növényi és állati alapanyagból készült eszközök.

Ritmikus jelleg mutatkozik meg egy-egy tevékenység felépítésében is. Példaként gyapjúkép készítés lépései: gyapjú színek szerinti válogatása (ismerkedés), gyapjúkép készítés (felhasználás), gyapjú fonalból egyszerűbb fonási technikák (feldolgozás), szövőkereten szövés (alkotói munka).

A reggeli körben megjelenő versek dalok, mondókák a magyar kultúrából építkeznek. A válogatásban az életkor, a nemek szerinti arányos elosztás játszik fontos szerepet. Évszakokhoz, alkalmakhoz, ünnepekhez kapcsolódik még a válogatás. A ritmikus építkezés szempontjai: az ismert versekhez belép egy-egy új vers, így veszik át a belépő versek a már jól begyakorolt, megtanult versek helyét.

Ritmikus játékosság lehet az előadásmódban is: rövidebb, hosszabb versek váltakozása, hangosabban-halkabban mondjuk, csak mondjuk, csak mutatjuk, próza és dallam arányos elosztása.

Két fontos gondolata a reggeli kör alakításában:

• utánzás alapján és nem felszólításra tanul a gyerek
• nem előadásra tanulunk verseket, hanem örömünkre.

Alvásra, pihenésre a gyermeki idegrendszernek nagy szüksége van. Az egyéni igény szerinti pihenőidő megteremtése hangsúlyos feladata a nevelőnek talán az egyik legnehezebb is, éppen a különböző fejlődési igényekből adódóan. A feladat megvalósításában segít az előzetes tájékozódás a szülőtől a gyermek igényére vonatkozóan, a terem alvó kuckóinak kialakítása (távol essen a kisebb gyerek alvóhelye a nagyobbak pihenősarkától), átgondolt tevékenység felajánlás a nagyobbaknak pihenőidőre pl. könyv-lapozgatás, segítségnyújtás a konyhában.

Valamennyi felsorolt tevékenység szervezésében fontos szempont, segítséget adó eszköz:

• a nevelő tevékenysége, munkavégzése példaértékű legyen, utánzásra méltó (nem profizmusról van szó, hanem a kedvvel, átgondoltsággal végzett munkáról)
• a tevékenységek között a finom átmenetek biztosítása viták elkerülése végett (a gyerekek nehezen szállnak ki a jól megtalált játéktevékenységből)
• a tevékenységek közötti átmenetet szertartás segítheti meg (visszatérő kedves dallam, gyertyagyújtás, csengőhang)

Kenyeret hetente 1-2 alkalommal sütünk, rendszeresen házi tésztát készítünk (bolti tésztát egyáltalán nem használunk). Az italokat és ételeket pedig a töreki Cinege forrás vizéből készítjük.

A hulladékot szelektíven gyűjtjük. A gyerekek minden nap segítenek kivinni a szerves hulladékot a komposztra.

Ünnepet teremteni kívánunk, ami ma nem könnyű feladat. A teremtés magában foglalja a készülődést, az együtt cselekvést, a lelki gesztusoknak, mint az ünnepek üzenetének és a természet alakulásának az élményszerű láttatását, a minél tisztább, mélységeiben megszólaló átélések születését.

Az ünnepkör egy-egy ünnepe éppen ezért soha nem egy napra tehető, hanem egy hosszabb időszakot ölel fel, hogy legyen elég idő a teremtésre, és az ünnep megszületésére. Az ünnepek komplexitásukkal (művészeti tevékenységek, az ünnephez tartozó szokások, versek, dalok és mesék egységes képe) hatnak az érzékekre, az érzelmekre, az emlékezetre, és így válhatnak élménnyé. Az ünnepkörök rendszeres, élményszerű átélése, az ismétlődések folyamatossága pedig hatással van a későbbi életvezetés alakulására is.

Az ünnepkör ünnepei:

SZEPTEMBER Betakarítási ünnep

OKTÓBER Szent Mihály ünnepkör

NOVEMBER Szent Márton ünnepkör

DECEMBER Adventi időszak

JANUÁR Háromkirályok – Vízkereszt időszak

FEBRUÁR Farsang

MÁRCIUS Nagyböjt – Tavaszváró időszak

ÁPRILIS Húsvét

MÁJUS Mennybemenetel – Pünkösd

JÚNIUS Nyár ünnep – János nap